-Hétre.De már ezerszer mondtam, anyu...-Sóhajtottam.
-És...Amúgy...Együtt vagyzok?Mármint...Jártok?-Kérdezte mosolyogva.
-Nem.Nem járunk.-Ráztam meg a fejem.
-De tetszik?-Kérdezte cinkos mosollyal az arcán.
-Öhm...Hát...Igen, elég...Helyes srác...-Azt hiszem elpirulhattam, mert anyu nevetésben tört ki...Remek...
-Szóval szerelmes vagy belé.-Ez inkább kijelentés, mint kérdés volt...
-Anyu...Ne játsz kerítőnőt!Nagylány vagyok már...-Álltam fel a bárszékről.
-Hát persze...-Bólintott, majd felállt és a nappali boltíve felé tartott.-De azért...Védekezzetek!
-Anyu!!!-Kiabáltam utána.Majd elmosolyodva mentem fel.Még volt két órám Paul érkezéséig.-Anyu!Szerinted mit vegyek fel?-Fordultam meg a lépcső aljánál, majd a nappaliba mentem.-Segítesz?
-Segítek.-Állt fel, majd ketten felmentünk a szobámba.
-És...Mire gondoltál?-Kérdezte anyu.
-Nem tudom...Nagyon...Semmire.-Mosolyodtam el.-Rád bízom.-Vontam vállat.-Tök mindegy, csak csinos legyen.-Tudod mit?!Menny el, fürödj le, sminkelj, a hajadat csináld meg, addig én is elkészítem a szettedet.Oké?
-Oké.-Bólintottam mosolyogva, majd bementem a fürdőbe.Lezuhanyoztam...
Közben hallottam, hogy anyu a gardróbomban kutat.
Aztán, miután végeztem, megtörölköztem és a fehérneműmet felvéve a tükörhöz álltam...A hajamat besütöttem, így könnyed loknikban ugrottak a vállamra.Azokat lefújtam hajlakkal és kicsit, gyengén átfésültem.Elöl, a frufrumat pedig kivasaltam és "felbúboztam".
Aztán a sminkem jött...Nem szokásom annyira erősen sminkelni magam, így alapozó, szempillaspirál, szemceruza és szájfény került rám...Ahogy szoktam.
Aztán kimentem...
És leesett az állam.
Anyu már nem volt a szobában, de egy kék ruha, fekete blézer, lapos talpú, kék balerina cipő, karkötő, nyaklánc, parfüm és táska volt az ágyamra készítve...
Felöltöztem, felvettem a nyakláncot, a táskát, fújtam parfümöt és kész is voltam...A ruha pont jó volt, a blézer is és a cipő is...Remekül néztem ki.
Aztán lementem a földszintre...
-Anyu...-Szólaltam meg.
-Na mutasd magad, kicsim!-Jött be a nappaliba, majd elmosolyodott, mikor meglátott.-Gyönyörű vagy!
-Köszi.-Mosolyogtam rá.-Csak te válogattad össze...
-Tuti, hogy Paul hátast fog tőled dobni, Kicsim.-Mosolygott rám, majd felállt és átment a konyhába, én meg felsiettem...Fogat mostam, megcsináltam a végső simításokat és ekkor csengettek...Lerohantam a lépcsőn...
Paul anyuval beszélgetett az előtérben...
-Szia...-Jöttem le a lépcsőn.
-Azt a...-Mért végig elámulva.-Szi...szia...-Köszönt halkan.-Elképesztően gyönyörű vagy...
-Köszi...-Mosolyogtam rá.-Te is nagyon jól nézel ki.
-Na...Akkor Paul, egészben visszahozni az én kislányomat!-Mondta anyu mosolyogva.
-hát persze, Mrs.Grave.-Bólintott Paul.
-Majd jövök anyu.Szia.-Köszöntem, majd Paul-lal együtt elmentünk...
Beültünk a kocsijába, ő meg indított.
-Tényleg...Nagyon szép vagy.-Motyogta mosolyogva.
-Köszi...-Pirultam el.
***
Megérkeztünk a partra, ahol már tábortűz égett és mindenki kint volt...
A kocsiban hagytam a táskámat, úgysem lesz rá szükség...Kiszálltunk és elindultunk a partra...
-Hé!Szia, Sher!-Köszöntek a srácok mosolyogva.
-Helló, sziasztok!-Mosolyogtam vissza.
-Sheryl!-Jött oda hozzám Emily, majd megöleltük egymást.-Rég láttalak!A srácok mesélték, hogy mi volt ma veled...Ugye jól vagy?Nem esett bajod?-Érdeklődött kedvesen.
-Igen, persze, jól vagyok.-Bólintottam.
-Paul!!!-Hallottam meg egy visító hangot és már csak egy elsuhanó, fekete hajkoronát láttam, aztán valakit Paul nyakában és azt, hogy az a valaki megcsókolja Pault és ebbe a szívem majd' beleszakadt...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése